Oszd meg!

Add a Twitter-hez Add a Facebook-hoz Add a Startlaphoz Add az iWiW-hez Add a Google Reader-hez

Közösség

Belépés

E-mail cím:
Jelszó:

Kezdőlap

 

 

 

 

† Kedves erre tévedt látogatóim! †

 

 

 

 

 

 

 

Alkalmatok nyílik most megismerkedni a gothok/gótok evilági nézeteivel és természetesen az életükkel. Sok elveszett ember van a világon, de mi azt mondhatjuk igenis tartozunk valahova és nem is akárhova a goth szubkultúrába. Ez minket teljesen erõssé tesz és hallhatatlanná. Persze ezt vázlatosan értem. Remélem sok ismeretségekre tesztek szert az oldalam álltal. Mindent megtudhatnak a mikro gótok és azok, akik nem ismerik a gót életvitelt. Valami hiány lenne az oldalamon kérlek titeket jelezzétek felém. Egy fontos dolog van, amit még az elején tisztázni kéne. Nincs káromkodás és megkérlek titeket senki semmit ne vigyen el. Lesznek saját írásaim és gondolataim, mert szinte minden oldal úgyanazt a szöveget mondja el. Ez meg már szerintem kicsit unalmas mindenkinek. Ha valaki mégis szabályt sért felkerül a Vétkessek listájára és szégyenkezhet majd. Ez egy kis ízelitõ volt nézz körül bátran.

 

 

 

 

 

 

 

  

 

†GothAngel lap info.†

 

Start: 2011. 07. 08.

 

Szerkeztõ: BlackRose ( Aurora, Lct ).

 

Email: blacrosa@freemail.hu

 

 

 

Url: www.gothangel.freewb.hu

 

 

 

 

 

 

Kérdéseiteket és kéréseiteket az email címemre küldhetitek. Sok jót kívánnok gothtársaimnak. " Gothok leszünk mi mindörökké"- LaCarTe.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Akit igazán szeretünk annak az elvesztése, fáj igazán.
A gyász és a fájdalom kéz a kézben jár!
 

 

Egy árny suhan végig a szobán, mi az, ki az, egy holt lelke tán? - mondta a lány ki álmából felocsúdván, moccanni sem mert, csak egyetlen szó hagyta el száját: Miért?

 

 

 

Jelen pillanatban ezek már elmúlt dolgok, mint egy elrepült, meggondolatlan pillanat.

 

 

 

Legnagyobb veszteségünk a vágy, amelyik úgy teljesül, hogy észre se vesszük.

 

 

 

Legszomorúbbak azoknak a dolgoknak a romjai, amik elmúltak anélkül, hogy lettek volna.

 

 

 

A jó és a rossz közötti határvonal úgy elmosódik, hogy a kettõ szinte megkülönböztethetetlen, és csak jóval azután vesszük észre, hogy egyáltalán létezik, ha már átléptünk rajta.

 

 

 

A lélek fájdalmától ne féljetek. A kín elhamvad lassan, akár a tûzrakás. Amikor elfoszlik a füstje is, meglátjátok: elvezetett valahová; megerõsödtetek.

 

 

 

 Ha folyton sebezhetõek vagyunk, vagy folytonos veszélyek közepette élünk, közömbössé válunk még a komolyabb sérüléseinkkel szemben is.